A csirkéknél a fertőző bronchitis az egyik leggyakoribb betegség. A betegség különböző korú madarakat érinti. A betegség fő tünete a köhögés. A csirkéknél a fertőző hörghurutot a belső szervek károsodása kíséri, ami befolyásolja a tojástermelés sebességét.
Csirkefertőző bronchitis
Meghatározás
A csirkéknél a fertőző bronchitis olyan kontaktbetegség, amelyet a légzőrendszer és a reproduktív rendszer károsítása jellemez, amely a tojástermelés csökkenéséhez vagy a szaporodási képesség teljes elvesztéséhez vezet, és nephritikus szindróma kíséri.
A fertőzött csirkékből származó inkubációs anyagot nem szabad felhasználni a populáció növelésére. Ha a madarak a pubertás kezdetén megfertőződnek, akkor a teljes életciklus alatt alacsony a teljesítmény. Ha a tojásrakási időszak közepén és végén fertőzött, élesen csökken a termelés mennyisége. A betegséget túlélő csibék kb. 30% -át fejlődési kóros betegségek miatt vágják le.
A fertőző bronchitis csökkent tojástermelést eredményezhet
Ma a tudósok körülbelül 30 fertőző hörghurut törzsét vizsgálták és írták le csirkékben. Gyorsan előrehalad az embriókban és az amniotikus folyadékban. A kórokozó mikroorganizmusok maximális számát a fertőzés után 2-4 nappal lehet megfigyelni. A fertőzött embriók fejlődésében elmaradnak.
Patogenetikus kép
A csirkék fertőző hörghurutja leggyakrabban a 30 napos életkorig fiatal állatokat, valamint a csontok pubertás idején, kb. 5-6 hónapos korában érinti. Az IBV a legveszélyesebb vírus. Csak néhány nappal az egyén fertőzése után az egész állományban általános járvány figyelhető meg. Először is, a bronchopneumonia a csirkéket, és csak utána a felnőtteket érinti. A fertőzés forrásai a következők:
- fertőzött egyének;
- kezelt madár.
A vírus egy beteg egyénének testében él akár 12 hónapig, széklettel, nyálkahártyával, valamint a beteg egyén petesejtjeivel terjedhet. A csirkéknél a fertőző hörghurut terjedése leggyakrabban a tenyésztési előírások megsértésével jár, amikor a fertőzött keltetőtojások belépnek a tyúkházba. A vírus csak a fertőzés után 2-43 nappal található a tojásokban.
A betegség lefolyása az alábbiaktól függ:
- a gazdaságban különböző korú csirkék aránya;
- a csirkék fizikai állapota a fertőzés idején;
- más betegségek jelenléte a madarakban.
A csirkék fertőző hörghurut-krónikusá válnak azokban a gazdaságokban, ahol a betegség gyakran előfordul. A betegség csak új gazdaságokban epizodikus. Az inkubációs periódus 18-20 nap. Az első 3 nap során a légzőrendszer nyálkahártyái érintettek. Egy héten belül a nyálkahártya súlyosan megduzzad. Külsőleg ez a gennyes ürülék és nyálka bőséges kiürüléseként nyilvánul meg.
12-18 napig a madár állapota enyhén javul, a nyálkahártya megőrzi korábbi formáját. A szövődményeket a patogén mikroflóra okozhatja. Ezenkívül a lefolyás a madár testébe bekerült vírus dózisától is függ.
Tünetek
A megfelelő kezelés megtalálásához képesnek kell lennie arra, hogy időben felismerje a betegség tüneteit. Szokásos 3 főt kiemelni:
- légzőszervi;
- nephrosonephritic;
- a reproduktív rendszer károsodása.
Az első tünet leggyakrabban csirkéknél jelentkezik. Már egy nap elteltével depressziót, letargiát, légszomjat, zihálást, nagy mennyiségű nyálkahártyát észlelnek. A fiatal állatok keveset esznek, inaktívvá válnak, próbálják közelebb állni a hőforrásokhoz. A 2 hetes csibéknél magas a halálozási arány a nyálkahártya miatt. Egy betegség szenvedése után a legtöbb egyén lassú fejlődést mutat, vagy a növekedés teljesen leáll.
Felnőtteknél a hörghurutot a reproduktív rendszer károsodása kíséri. Egy héttel a vírus testbe jutása után a tojástermelés jelentős csökkenése figyelhető meg, amelyet nem lehet visszaállítani. A betegségben átesett tojótyúkok tojásokat raknak hibásan. Egyes törzsek olyan tüneteket okoznak, mint vese- és húgyúti károsodás. A bronchitis akut formában folytatódik, laza széklettel, vizelettel kiegészítve, depresszióval, a légzőszervi tünetek nem ismertek.
Az elhullott csirkék tüdőtani vizsgálata során számos vérzés, gennyes váladék található. Felnőtt madarak esetében a petefészek és a függelékek fejletlensége jellemző. Sok esetben a csirkék tojást tojást kezdnek kialakítani, szerkezetükben edzett mészre emlékeztető, ritkábban puha és vékony héjjal. Az esetek 20% -ában diftéria tömeg választódik ki a tojássárgájába. A szövetek disztrófiája felfedezhető a májon és a vesén. A húgycsatornák tele vannak vizelettel. A csirkehörghártya bonyolult formájával feltáródnak és a tüdőben proliferálódnak.
Hogyan azonosíthatja a betegséget?
Az előzetes diagnózist külső epizódikus tünetek, tünetek és patológiás adatok alapján végzik el. A nyálkahártya hulladékait leölt csirkékből veszik. A biológiai anyagot addig forraljuk, amíg a nagy darabok lerakódnak, és a folyadékot virológiai kutatásokhoz használják. Az összegyűjtött húslevest több embrióba és 5-6 fiatalba injektálják 10-20 napos korban. A pozitív reakció egy nap alatt megmutatja a csirkehörghurut tüneteit.
A diagnosztika magában foglalja más hasonló virológiai betegségek kizárását, például tracheitis, himlő, álpestis, mikoplazmózis, influenza, hemofília, laryngotracheitis. A vérszérum diagnosztizálását ELISA, RNGA, molekuláris és biológiai elemzéssel végezzük PCR segítségével.
Hogyan gyógyítható?
A teljes diagnózis elvégzése és a beteg egyének azonosítása után az állatorvos specifikus kezelést ír elő antibakteriális gyógyszerekkel. Fertőző hörghurut esetén minden fertőzött madárt el kell különíteni az egészséges madaraktól. Elkezdenek kezelni a csirkebetegséget antibiotikumokkal, a helyzetben a készítményben. A vírusellenes gyógyszereket a komplex terápiában használják.
Csirkéknél a fertőző hörghurut diagnosztizálása és kezelése
A koporsót fertőtlenítőszerekkel is kezelni kell. A legjobb, ha az állatokat egy időre kilakoltatjuk, és a helyiséget teljesen lemossuk a tömlőről, majd a kezelést kártevőirtókkal végezzük. Ha az összes állatállományban magas a halálozási arány, a fennmaradó egyedeket levágni kell. Krónikus hörghurutban az állatállomány tömeges levágását is végzik.
Fontos emlékezni, hogy még a kezelt madár továbbra is a fertőzés hordozója, tehát gyakorlatilag nincs értelme a madarak kezelésének. Jobban gondolkodni kell arról, hogyan lehet a levágott madarak hasított testét vérmentes módszerrel ártalmatlanítani és megmenteni a túlélő állatállományt. A fennmaradó mozsarat antibiotikumokkal lezárják, és megelőző terápiát végeznek.
Megelőző intézkedések
Különös figyelmet kell fordítani az inkubátorokra, amelyekbe nem szabad engedni a szennyezett biológiai anyagot. Nem kívánatos az inkubációs anyag használata olyan betegektől, akik már megbetegedtek. A kitörésekben és azok környékén lévő egészséges madarakat oltani kell. A fertőtlenítést 2 héttel a vakcinázás előtt végezzük.
Ha a fiatal állatok körében megfigyelhető a fertőzés hajlama, a tyúkház hőmérséklete néhány fokkal megemelkedik, és a túlzott zsúfolódást is megszüntetik. Az ilyen csirkemelegítés során nagyon fontos, hogy betartsa az alapos higiéniát, és kezelje az összes használt eszközt, valamint magát a helyiséget. Az istállónak melegnek és száraznak kell lennie, jó szellőzés mellett. Naponta cserélnie kell az összes hulladék eltávolítását, és nem szabad csirketrágyát műtrágyaként használni, hanem ártalmatlanítani kell.
Vitamin-ásványi komplexeket adnak az összetett takarmányhoz; iváshoz gyenge kálium-permanganát oldatot használnak. Tilos a hús és tojástermékek kivitele diszfunkcionális gazdaságokból. Hetente egyszer az egész gazdaságot 3% lúggal és 1% formalinnal kell kezelni. A csirkéket az élet első napjaitól oltják be. Az újraoltást havonta egyszer kell megtenni. Fontos, hogy megfeleljen az összes feltételnek, és gondosan válassza ki az adagot, különben provokálhatja a betegség tüneteinek megjelenését.
Záró rész
A csirkefertőző hörghurutot, mint bármely vírusos betegséget, nagyon nehéz kezelni. A fertőzés nagyon gyorsan terjed az egész állatállományban, és nem csak a fiatal állatokat, hanem a felnőtt madarakat is érinti. A tüneti kép a különféle korú egyénekben eltérő lesz. A fertőzés alapvetően a csirkehús higiéniai szabályainak be nem tartása és az inkubációs anyag vásárlásakor az egészségügyi előírások megsértése miatt következik be. A vírus leggyakrabban a 20 napos alatti csirkéket fertőzi.
Fiatal állatokban a légzőszervi tünetek általában előrehaladnak: a légzőrendszer nyálkahártyái duzzadnak, bőségesen nyálkahártyás szekréció, kötőhártya-gyulladás, hörgőgörcsök fordulnak elő. A legtöbb fiatalkori folyadék túlcsordulás és többszörös vérzés hal meg. A következő vírus a tyúkokat pubertás korában (5-6 hónap) fertőzi. Ebben az esetben a petefészek és a függelékek fejlődése lelassul.
Sok felnőtt madárnál nephrosonephritis szindrómát figyelnek meg, amelyet az uréterek túlfolyása a vizelettel kísér. A tünetek között a vizelettel elegyített hasmenés figyelhető meg. A vese károsodásával járó légzőszervi szindróma nagyon enyhe. Minden madár általános állapotának romlását mutatja: gyengeség, alacsony aktivitás, étvágytalanság.
A csirkevírusos hörghurutot nagyon nehéz gyógyítani. Még antibakteriális kezelési folyamat után is, a madár sokáig a vírus hordozója marad, ezért célszerűbb az összes beteg képviselőt megsemmisíteni, és a vérmentes módszerrel megszabadulni a hasított testtől. A nem beteg pékségeket antibiotikumokkal lezárják, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó komplexeket adnak az ételekhez, az étkezéshez és iváshoz használt eszközöket minden alkalommal előzetesen fertőtlenítik. A csirkefélék fertőzésveszélyének idején az optimális éghajlati körülményeket fenn kell tartani. A padló almát naponta cserélni kell, óvatosan eltávolítva a székletét.
ANIMALPROFI. 2017. augusztus. Mohamed Hafez: A csirkék fertőző hörghurutjának differenciáldiagnosztikája
Fertőző hörghurut. Tipikus jelek.
Csirkefertőző hörghurut (ez érdekes!)
A fertőzés megelőzése és a csirkék hörghurutjának ismeretének elkerülése érdekében a teljes állatállományt időben meg kell oltani. A csirkéket az élet első napjaitól oltják be. Az oltást minden hónapban elvégezzük. Az étrendnek kiegyensúlyozottnak kell lennie elegendő mennyiségű vitaminnal, ásványi anyaggal, és ami a legfontosabb - kalciummal. A fertőzést a gazdaság egészében hetente el kell végezni a fertőzés terjedésének és más állatok fertőzésének megakadályozása érdekében.