A tehénkezelés a magas hozamú tehenek egyik leggyakoribb betegsége. A betegséget anyagcsere-rendellenességek kísérik, amelyek a ketonvegyületek feleslegéhez vezetnek az állat testében. Az 5-8 éves korosztályba tartozókat gyakran érintik. A késői kezelés a betegség elhúzódóvá alakulásához vezet.
Ketózis tehenekben
Mi a betegség veszélye?
A lefolyás a vérben lévő ketonvegyületek tartalmától függően nagyon különböző lehet, megnyilvánulások nélküli szubklinikai beavatkozástól egészen a neuroparalitikus formáig és akár a halálos kimenetelig. A betegség leggyakoribb megnyilvánulásait a borjú születése után 10 nappal figyeljük meg. A szoptatás kezdete, a hormonális zavarok és a stressz nem teszik lehetővé az állat számára, hogy annyi takarmányt fogyasszon, amennyire szükség van az elhasznált energia és a megnövekedett test igények kompenzálására.
A stressz saját bőr alatti zsír éles, intenzív lebontását váltja ki, amely kimerültséghez vezet. A megnövekedett ketontestek csökkentik az étvágyat, ami csak súlyosbítja a betegség lefolyását. Ezenkívül a vegyületek negatív hatással vannak a májsejtekre. A májsejtek tömeghalálával a szervezet összes funkciója megsérül.
A szubklinikai időszak nagyon veszélyes, mivel a ketontestek felhalmozódása miatt gátolják a belső szekréciós funkciót, ami különféle betegségek kialakulását váltja ki.
- A mellékpajzsmirigy csökkent aktivitása a kalcium felszívódásának elzáródásához vezet. Ennek eredményeként másodlagos oszteodisztrófia, petefészek-ciszta jelenik meg. A vérvizsgálat kimutatja a kalcium hiányát, valamint a tartalék lúgosság csökkenését.
- A hipotalamusz és az agyalapi mirigy elnyomásával károsodik a reproduktív funkció. Gyakran megfigyelték a petefészek működését vagy az intrauterin mortalitást.
Miért merül fel?
Az anyagcserének sajátosságai miatt a tehénket ketózis kialakulására hajlamos állatoknak kell besorolni. A szénhidrátok rendszeres zsírsavként jutnak az erekbe, nem pedig glükózként. Ezek közül csak a propionsavat átalakítják glükózzá. A többi savat ketonvegyületekké alakítják.
A tehenek gyakran az ellés utáni 90 napon belül ketózist mutatnak. A patológia kialakulása a megnövekedett laktációhoz kapcsolódik, amely magas energiaköltségeket igényel. Az energiát viszont a vér glükóz jelenléte generálja. Az okok:
- elégtelen mennyiségű természetes termék az étrendben;
- a fehérjetartalmú élelmiszerek túlsúlya az étrendben;
- energiahiány az utódok etetése közben;
- magas vajsavtartalmú élelmiszerek, amelyek ketonvegyületekké alakulnak;
- vitaminok és ásványi anyagok hiánya;
- elhízottság;
- alacsony aktivitás.
Tüneti kép
A betegséget általában három alakra osztják: akut, szubakut, elhúzódó. Az akut időszak tünetei a tejelő teheneknél: idegrendszeri rendellenességek, az egész test izmainak remegése, fogak őrlése, fokozott nyálcsökkenés, az állat állandó mozgása, fokozott bőrérzékenység a gerinc mentén. Az idő múlásával a tehén gyengül, néha kómába esik, egyes egyéneknél a hátsó lábak bénulását figyelik meg, szinte nincs reakció a hangra és a fényre, a testhőmérséklet alacsony.
A szubakut időszak tüneteire emésztési zavarok jellemzőek, amelyek szokatlan étkezési szokásokat váltanak ki, vagyis az állat az alom széna széklettel történő fogyasztását kezeli a jó széna és a kombinált takarmány helyett. Az aceton emelkedik a vérben, ami jellemzővé teszi a kilégzett levegő illatát, és az acidózis kialakulásának oka lesz. A tejhozam csökken, és a legsúlyosabb esetekben a tehén teljes mértékben leállíthatja a tejtermelést.
Az elhúzódó forma tünetei hasonlóak az előző kettőhöz, de kevésbé jelentkeznek. A betegség bármely formáját a ketonanyag felhalmozódása kíséri, amelyet vér- vagy vizeletvizsgálattal lehet meghatározni. Koncentrációjuk meghatározza a betegség súlyosságát.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
A ketózis tünetei és kezelése fontos szempont. A pontos diagnózis megállapításához elemeznie kell a tüneteket és laboratóriumi vizsgálatokat kell végeznie. A tejtermékek minőségében bekövetkezett változást otthon függetlenül lehet elemezni. A ketózis jellegzetes jele a tej habzásának csökkenése, keserű íz megjelenése és a zsírtartalom csökkenése.
Amint a betegség első jeleit észlelték, kapcsolatba kell lépnie állatorvossal és meg kell kezdeni a kezelést. A hatékony módszerek között szerepel a provokáló tényező kiküszöbölése. Az állat étrendjét gondosan felül kell vizsgálni. Az ételnek a lehető legtermészetesebbnek kell lennie. A tehénnek minden nap 9-10 kg széna és azonos mennyiségű gyökérnövény adódik.
Milyen lesz a kezelés
A ketózis és a népi gyógyszerekkel történő kezelés során a rossz minőségű takarmányok, elsősorban vajsavat tartalmazó táplálék kizárása a beteg állatok táplálékából. A táplálkozásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie. A test által fogyasztott fehérjék és szénhidrátok mennyiségének 1: 1-nek kell lennie, néha megengedett a fehérjék mennyiségének növelése. Adhat beöntést forralt vízzel, hogy segítse a testet a méreganyagok gyorsabb eltávolításában. Két útmutatás van a szarvasmarhák ketózisának kezelésére.
- A vérben elegendő mennyiségű glükóznak kell lennie.
- A legfontosabb a májsejtek (májsejtek) megbízható védelme. Megóvásuk érdekében hepatoprotektorokat alkalmaznak a terápiás rendben. Azokban az esetekben, amikor a betegséget patológia kíséri, sürgősségi gyógyszereket alkalmaznak glükokortikoidokként. Az ilyen típusú gyógyszerek használatát orvosnak kell előírnia, és csak az ő felügyelete alatt lehet.
A gyógyszerektől vitaminkomplexek injekcióit, valamint a polimer anyagok sóit mutatják be. A súlyosbodás során a glükózkezelés indokolt. Napi kétszer 40% -os oldatot vezetünk be. Ha a glükózkezelés több mint 3 napig folytatódik, az inzulint egyidejűleg kell használni.
Ketózis teheneknél // jelek // kezelés
Klinikai ketózis. Terápia. Klinikai ketózis. Terápia.
Tehenek klinikai ketózisának kezelése. Tehenek klinikai ketózisának kezelése.
A ketonkoncentráció csökkentése érdekében a tehénnek naponta legfeljebb 1 kg melasz adható a glükóz-alkalmazással együtt. Szívproblémák esetén a koffeint szubkután kell beinjektálni. Túlzott túlteljesítés esetén nyugtatókat használnak.
Figyelem
A szóban forgó betegség megelõzése szarvasmarháknál megfelelõen kiválasztott étrend:
- adag: 8 kg széna, 20% gyökérnövény, 30% koncentrált takarmány;
- ha nincsenek gyökérnövények, melasznak jelen kell lennie az étrendben;
- a terhesség alatt gondosabban kell ellenőrizni, hogy az állat elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot kap-e;
- tavasszal és ősszel ajánlott a vitaminok intramuszkuláris injektálása;
- Fontos figyelemmel kísérni az állatok súlyát: télen legalább hetente egyszer járni kell az állatokat.
Az aktív séta jó megelőzése a ketózisnak, nem csak a hideg évszakban, hanem a nyári melegben is. A fizikai aktivitás arra készteti az izmokat, hogy felszívják a ketontesteket a vérből. Ha gyanítja, hogy valami nincs rendben, akkor tesztelnie kell.
Következtetés
A ketózis megjelenése a tehenekben az állati szervezet anyagcseréjének rendellenességeiből fakad. Az állatok a kockázati csoportba tartoznak, mivel a szénhidrátok megbontása és átalakulása vajsavvá, és nem glükózsá válik. Gyakran előfordul magas termelésű tejelő teheneknél.
A betegség kezelése meglehetősen nehéz. A fő megelőző módszer a megfelelő táplálkozás biztosítása. A fehérjék és a szénhidrátok aránya 1: 1, a borjú tehén esetében 1,5: 1. Körülbelül egy hónappal az ellés előtt fokozatosan el kell kezdenie növelni a szénhidrátbevitelét.
Fontos a szezonális vitaminkezelés elvégzése. Tavasszal szinte mindenki: az állatok és az emberek is szenvednek vitaminhiánytól, így az intramuszkuláris komplex gyógyszerek bevezetése nem fog fájni. A vitamin-terápia következő szakaszát ősszel kell elvégezni, hogy az állatok immunitása fennmaradjon az esőzések és a hideg időtartam teljes ideje alatt.