A szőlő szaporítása a kertészeti növények növekedésének egyik fázisa. Az ültetési anyagot többféle módon lehet termeszteni, amelyek mindegyikének megvannak a maga előnyei.
Szőlő nemesítési módszerek
Ideje a tenyésztéshez
A szőlő biológiai nyugalmi stádiuma 2-3 téli hónapra esik a szőlő teljes érése után. Ebben az időben a vesék álmos állapotban vannak, ezért télen nem kezdenek szaporodni biológiai pihenéssel.
A növény gyökerezése február első napjaitól kezdődik, amikor a napfény hossza növekszik, és a fiatal hajtások gyökérzetének kialakulása csak egy hónap alatt alakul ki.
A szőlő mesterséges felébresztésével december-januárban a gyökérképződés átlagos időtartama 2 hónappal késik.
A biológiai nyugalmi állapot végén a fiatal hajtások szövete pozitívan reagál a nedvességre és a meleg levegőre, és aktív növekedést és fejlődést indít, amely megfelelő idő a szaporodási folyamat megkezdésére, miközben:
- tavasszal a fiatal hajtásokat a metszés után pot edényekben gyökerezik,
- nyáron vegetatív módon kapnak erős palántákat, gyökérrétegeket és mostohaapjaikat,
- ősszel a keletkező ültetési anyagot raktárba helyezik a következő tavaszi ültetésre.
A tenyésztési idő ősz végéig tart.
Vetőmagszaporítás
A szőlő vetőmagokkal történő szaporítása a legmunkább módszer, amely gyakran nem alkalmazható otthon. Fő célja az új fajtafajták vetőmagon keresztüli kiválasztása. A szőlő vetőmagokkal történő szaporításakor figyelembe kell venni, hogy:
- a legtöbb fajtafajta ezzel a módszerrel megváltoztatja az alakját és ízét, gyakran elveszíti a minőségi jellemzőket,
- a vetőmagok kiválasztásakor az új és tiszta, magas fagyállóságú, megnövekedett betegségekkel és káros tényezőkkel szemben ellenálló fajok alkalmasak,
- a szőlő magonként szaporodik 4–7 hónapig - ennyi ideig tart a vetőmag csírázása, ideértve a vetőmag kiválasztását, áztatását, rétegződését, a talajba ültetést és az ápolást, amíg az átültetésre képes palánták meg nem jelennek,
- ezzel a módszerrel a legnagyobb vetőmagot érett bogyókból veszik, amelyekre a keféket az első fagyig hagyják a szőlőn,
- a vetőmag csírázása és a kialakult csemeték túlélési aránya minimális - 1-2%.
A különféle fajtájú szőlő szaporításának vetőmagok kísérleti módszerei az első betakarítást csak 4-5 év után adják a csemete állandó növekedési körülményekbe történő átültetése után.
Oltási szaporítás
A szőlő szaporítás útján történő szaporítása az egyik fajta szelekciós módszer új fajok kifejlődéséhez. Megengedett számos kisméretű szőlőfajta esetében, különösen azok esetében, amelyek magok nélkül vannak, például mazsola. A palántát egy felnőtt növénynek oltja, amelynek során 2 növény együtt növekszik új egysejtek képződése miatt. Az oltási folyamat során:
- a palánta alsó széle ék alakú, és beillesztésre kerül az anyai szárra előkészített hasításba,
- a növényrészeket oltóanyaggal rögzítik, és a szaporodás kezdetén papírba csomagolják,
- a száraz nyári szezonban a vakcinázási helyet rendszeresen megnedvesítik,
- Amikor zöld hajtások jelennek meg az olló részén, a papírt eltávolítják.
A quiche mish és más, mag nélküli apró fajták szaporítási módja közvetlenül az állomány minőségétől, egészségi állapotától és immunitásától függ. Ugyanakkor mind az alapanyagnak, mind az oroszlánnak ugyanabba a fajta-fajtához kell tartoznia a műszaki érési idő szempontjából.
Szaporítás réteggel
Rétegek egész szezonban hozzáadhatók
A szőlőnek a réteggel történő szaporítása a legígéretesebb és legkönnyebb. Ezt a módszert nyáron használják.
A kivágás egy szőlőbokor része, beleértve a fiatal hajtást, az érett szőlőt vagy annak hüvelyét.
A szőlő szaporításával réteggel történő reprodukciója magában foglalja annak vegetatív részének földművel történő megművelését, majd megtermékenyítést és öntözést, amíg önmagában nem alakul ki. A gyökeres dugványokat elkülönítik a szülő növénytől és önállóan ültetik.
A szőlőskert réteggel történő szaporításának időtartama 1-2 hónap.
A dugványok gyökeresedési folyamatának számos tulajdonsága van:
- az ujjrablás szaporodása megújítja a szőlőt, és megerősíti a szőlőt azáltal, hogy a szőlőt az egész területre elteríti,
- az rétegek termesztésével kapcsolatos bármilyen technológiával, hogy be tudják ásni őket, feltölteni és porolni kell árkokat 0,2–0,4 m mélyre; a műtrágyázó szerves anyag eloszlik az alján,
- a szaporodáshoz a hajtásokat a szőlőbokor alsó szintjéből választják ki, megtisztítják a lombozattól, és csak a levélnyél maradt,
- nyár folyamán a dugványok képesek egy gyökérzet kialakítására, amelynek térfogata a szülőbokor gyökereinek tömegének kétszerese.
A zöld réteg a tavaszi őszig egész kerti szezonban hozzáadódik. Miután ezt nyár elején megtette, az őszi bokrok az ősz elejére eljutnak. A dugványok túlélési aránya 99%.
Szaporítás dugványokkal
A dugványokat tavasszal vagy ősszel hajtják végre.
Vágások tavasszal
A szőlő tavaszi szaporításához megfelelő anyag a zöld hajtások, amelyek elérték a 10-20 cm hosszúságot, és legalább 4-5 fejlett rügyük van. A technológia lépésről lépésre történő manipulációt foglal magában:
- a dugványokat megtisztítják a lombozattól,
- a folyamatok során egy szögben alacsonyabb vágást végeznek, kálium-permanganát oldatában ültetés előtt fertőtlenítik, és stimuláló készítményben tartják,
- a feldolgozott dugványokat nedves talajú tartályba ültetik, tetejére polietilénnel vagy üveggel borítják, létrehozva egy mini üvegházat, és rendszeresen öntözzék az aljzatot, amíg a dugványok gyökereket nem képeznek.
- A dugványokból termesztett palántákat ősszel ültetik vagy télen tárolják, és tavasszal ültetik.
Ennek a módszernek a hátránya a napi öntözés és permetezés szükségessége, valamint a gyökérzet alacsony százaléka.
A szőlő szaporítása dugványokkal.
Hogyan és mikor lehet betakarítani a szőlő dugványokat
Szőlő szaporítása réteggel
Dugások ősszel
Az őszi dugványokhoz fás dugványok használhatók anyagként, amelyeket a régi termési folyamatokból vágnak ki. Betakarítási idő - a lombozat esése után, közvetlenül a szőlő lefedése előtt a télre. Ezen dugványok előnye, hogy tavasszal és nyáron felhalmozódtak a tápanyagok maximális mennyisége, amely elegendő a téli tároláshoz.
A dugványokat az alagsorban tárolják vagy földdel borítják. Februárban vízbe helyezik újjáélesztés céljából, majd ültetik az aljzatba. A fás dugványokból származó palánták gyökereződésének százaléka magasabb, mint a zöld növényeknél. Ennek a módszernek a hátránya a hosszú, legalább egy évig tartó gyökérképződés.
Következtetés
A szőlőt többféle módon szaporítják, amelyeknek a módszer az rétegezés és a dugványozás révén olyan, mint a tapasztalat nélküli kezdő szőlőskertészek számára. Az új fajtafajták szaporításának folyamatában a tenyésztők munkaigényes módszereket alkalmaznak: vetőmagból történő termesztés és oltás útján történő szaporítás.