Annak érdekében, hogy évente ne rakjon komposzthalomot a helyükre, sok kertész kezdi műtrágyákat használni. Vannak azonban olcsóbb módszerek a talaj tápanyagokkal történő gazdagítására és szerkezetének javítására. Ezek között mindenekelőtt meg kell jegyezni a talaj oldalirányú növekedését egy olyan gabonatermesztésen keresztül, mint a zab. Mennyire hatékony ez, ezt tovább mérlegeljük.
Siderata - ezek az úgynevezett "zöld műtrágyák". Bizonyos növényeket kifejezetten a talajban való eltemetés céljából termesztenek, hogy javítsák a talaj szerkezetét és minőségét.
A zab mint kultúra
A zab reprezentálja a gabonaféléket, amely a korai növényekhez tartozik, és mérsékelt éghajlatban mindenütt növekszik, laza bokor formájában, amelynek leveles szára 120 cm magas. A természetben az egynyári növények gyakoribbak, de vannak évelők, bár nem kaptak széles körű disztribúció.
A zabot gabonafélékként és zöld műtrágyaként termesztik. Nem fél az alacsony plusz hőmérséklettől, ami kora tavasszal lehetővé teszi a vetést, amikor a talaj élettani érettséget ér el. A rozsmal ellentétben a zab nem tolerálja a fagyot.
A növény meglehetősen higrofil, különösen a vetőmag csírázásának idején, amely különbözik az árpától. Tehát száraz időben a palánták ritka, és a növény nem ad sűrű vegetatív tömeget.
A zab is a hőszerető növényekhez tartozik, de szerénytlen a talaj típusához képest - agyagos, csernozjm, tőzeges, agyagos és homokos talajon nő. Természetesen, ha növényeket termékenyebb talajon termesztenek, a talajmegmunkálási és a szárzási tényezők magasabbak.
A zab optimális feltételei a hűvös, nedves időjárás, ezért nem célszerű zöldtrágyaként használni nyáron vagy télen. Ideális idő tavasszal és kora ősszel.
Miért használják a zabot Siderate-ként?
A zabot régóta használják a zöldtrágyára az alábbi tulajdonságok miatt:
- Különösen tápláló szárakkal rendelkezik, amelyek értékesebb fehérjét tartalmaznak, mint a lucerna és a lóhere.
- A vegetatív tömeg több káliumot és foszfort tartalmaz, mint nitrogén. A tápanyag-tartalom szempontjából a gabona biomassza arányos a trágyával, de ebben a szerves anyagban kevesebb nitrogénvegyület van. Meg kell jegyezni, hogy az elemek száma a növény életkorától függ: minél idősebb, annál több kálium van benne, de a nitrogén uralkodik a fiatal növényzetben. Ebben a tekintetben a zab, mint műtrágya levágásra kerül, amikor 20 cm magasra növekszik.
A káliumtartalom miatt a zab különösen hasznos éjjeliszárnyas és bogyós növények, uborka és káposzta esetében, mivel ez az anyag íze teltebb és édesebb.
- Rostos gyökérzettel rendelkezik, amely megerősíti a könnyű talajokat és meglazítja a nehéz talajokat. Ezen túlmenően a növény foltos zöld tömege a talajt jobban levegő- és nedvesség-elnyelővé teszi.
- Sűrű ültetvényeket képez - szárak egymáshoz közel helyezkednek el, így a gyomok nem jelennek meg közöttük. A zab egyszerűen megfullad, jobb versenyképességet mutatva. Ha ennek ellenére nem kívánt növényzet jelentkezik, akkor nincs ideje magvak képzésére, mielőtt a biomassza kaszálódna.
- Magas hozamot ad - a parcellák századjából 100 kg jó minõségû trágyát lehet összegyûjteni.
A fenti tulajdonságoknak köszönhetően a zab felhasználásával visszaállíthatja az elhanyagolt területeket, és vetésforgással elindíthatja őket, bár ez időbe telik - körülbelül 2-3 év. Fokozatosan a felső termékeny réteg felépül, elveszíti a nitrátokat, amelyek az ásványi műtrágyák használata során felhalmozódtak az évek során. A föld fokozatosan fog tápanyagokat kapni a siderat-ból, amely lehetővé teszi, hogy törékenyebbé és vízigényesebbé váljon.
A zab magabiztosan bevehető optimális talaj sütőporként, valamint a kerti növényeknek a gyökér rothadása általi károsodásának megakadályozására.
A zab, mint Siderat hátrányai
A zab hátrányai több pontot tartalmaznak:
- Kis mennyiségű zöld tömeggel rendelkezik. Tavasszal a talaj túlságosan kimerülhet, ezért előfordulhat, hogy egy zab oldalsó oldalához nem elég, bár támogatja a vetés helyét.
- Alacsony nitrogéntartalmú. Ezért zabot kell vetni azokon a területeken, ahol lucerna vagy lóhere már nő. A jövőben a kertésznek egyszerre két kultúrát kell szántania.
- Alacsony plusz hőmérsékletekre és gyakori öntözésre van szükség. A zab imádja az árnyékot, a hűséget és a bőséges öntözést, ezért inkább hűvös éghajlattal és nedves tavaszú térségekben történő termesztésre alkalmasabb. Forró időben a növény kiszárad és kiszárad.
Néhány hátrány ellenére a zabnak melléktermékként számos pozitív tulajdonsága van, ezért sok kertész használja.
Melyik a jobb: zab vagy rozs?
Minden zöld növénynek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért a különféle ültetésekhez és a talaj típusához válassza a zöld műtrágyákat. Tehát annak meghatározásához, hogy melyik gabonafélékből készült zöldtrágya jobb - zab vagy rozs - összehasonlítania kell azok jellemzőit, valamint meg kell határoznia az ültetés céljait.
Az, hogy a kultúrák hogyan különböznek egymástól, az alábbi táblázatban olvashatja:
Siderat | Időpont egyeztetés | A talaj | Fogyasztási ráta |
Zab | Olyan területeken termesztik, ahol azt tervezik, hogy jó termést nyerjen, amely nagy mennyiségű káliumot igényel. Ilyen növények a paradicsom, a paprika, a padlizsán. A zab vethetõ a korai zöldségnövények betakarítása után, hogy az elsõ súlyos fagyokig kaszálhassanak. | Jobban részesíti a savas vagy durvas talajokat. Nem fél a gyökérrothadás miatt a növények károsodásának veszélyétől. | Száz négyzetméterenként 1,3-1,8 kg zab vethető be. A kaszálás a tömeges virágzás előtt történik. |
Rozs | Számos kerti növény alá ültetik. Ide tartoznak a cukkini, a sütőtök, az uborka, a paradicsom és a késő káposzta. Ez az egyik leginkább fagyálló siderate, ezért elsősorban téli vetésre használják. | Jól növekszik minden típusú talajban. Ne félj a szűzföldtől és az ágyakról is, amelyek hajlamosak a vízcseppekre. | Száz négyzetméteren vethet 2 kg rozsot. A növényt 2-3 héttel a legfontosabb növény ültetése előtt kell kaszálnia. |
Száraz éghajlaton jobb zabot vetni, mivel a rozsnak szárító hatása van. Ha meg akarja akadályozni a gyomok növekedését, megsemmisíteni a gombás fertőzések és fonálférgek kórokozóit, rozsot kell használnia. A gyökérzet tökéletesen meglazítja még a legnehezebb talajokat is, bár a talaj felszíne kiszárad.
Télen jobb rozsot ültetni, mert nem csak hidegálló, hanem nem is fél a súlyos fagyoktól. A zab jobban alkalmas őszi vagy tavaszi ültetésre.
Egyes kertészek inkább a zabot és a rozsot ültetik, mivel a zabhajtások a talajt káliummal és foszforral telítik, a rozshajtást pedig nitrogéntel. Ezenkívül mindkét tenyészet felhasználható a kimerült, magas savtartalmú vagy sótartalmú területeken. A növények együttes termesztésekor azonban érdemes figyelembe venni azt a kockázatot, hogy a fő növény nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű nedvességet, és rosszabb fejlettségűvé válik. Ennek elkerülése érdekében a palántakeveréket bőségesen kell öntözni, mivel a rozs és a zab hajtások több vizet fogyasztanak.
Melyik növény előtt ültetni?
A zabnak szinte nincs rokonja a kertben, más gabonafélék krémje, és kiváló elődje a legtöbb termesztett növénynek. Ezek tartalmazzák:
- málna;
- ribizli;
- erdei szamóca;
- Eper;
- bármilyen minőségű paprika;
- paradicsom
- uborka.
Természetesen érdemes figyelembe venni, hogy a zab gabonafélék, ezért nem vethető el más gabonafélék, például hajdina vagy búza előtt. Ezenkívül nem ajánlott zabot vetni azon a területen, ahol a jövőben burgonya termesztését tervezik. A tény az, hogy gyökérrendszere vonzza a diótörőket vagy drótférgeket, amelyek populációja növekszik, és nagy veszélyt jelent a burgonya számára. Tehát ehhez a kultúrához érdemes másik Sideratot választani.
A burgonya után éppen ellenkezőleg, zab vetése ajánlott vetőmagcsere céljából, mivel a gyökerei olyan speciális anyagokat tartalmaznak, amelyek elpusztítják a burgonyafecske maradványait a földben, és megakadályozzák a gyökérrothadást, a fonálférgeket és a gombás betegségeket.
A zabot hüvelyesekkel, például gyökérrel vagy takarmányborsóval együtt ültetni kell, mivel egy ilyen keverék javított trágya és a talajt az összes szükséges elemmel dúsítja.
Vetési idő
A zab hidegálló és még hidegigényes növény, ezért tanácsos a hideg évszakban ültetni:
- Kora tavasszal. Amikor a hó esik a helyre, ültethet téli magokat. Tehát ezen munkák elvégzésének optimális ideje április eleje vagy március vége. A zab szeret nedves talajban növekedni, ezért az ültetéshez nem kell várnia a talaj kiszáradását (csak melegszik). Magát az ültetést ajánlott körülbelül 2-3 héttel a fő növény ültetése előtt elvégezni, mivel a sideratot a rügyek kialakulásakor a vetőmag előállítása előtt kaszálják, amikor legfeljebb nyomelemek vannak.
- Kora ősszel. A zab hideg-, de fagyálló növény, ezért a fagy kezdete előtt ültetni kell. A növény meglehetősen gyorsan érlelődik - körülbelül 30-40 nap után. Az ősszel ültetett zabot le kell kaszálni, és jobbra hagyni az ágyakon, kissé meghintve földre. Ezáltal a talaj laza és nedvességálló. A zab is vághatatlan maradhat. Ebben az esetben télen lebomlik és műtrágyává alakul. Egy szántásra elegendő lesz a talajmal való őrlés és keverés.
Az őszi vetés akkor előnyösebb, ha a fő növényt túl korán ültetik, ezért a zabnak nincs ideje sűrű tömeg kialakulására.
Tehát a zab, mint zöldtrágya, kora tavasszal, amikor a föld kissé kiszárad, vagy a betakarítás után ősszel vehető be. A zöldek vetés után legfeljebb 40–45 nappal készen állnak műtrágyára.
A növényi maradványok bomlásának folyamata kb. 2 hétig tart, majd a palántákat át lehet ültetni a helyre. Az előkészítő intézkedések összesen 2 hónapot vesznek igénybe. Tekintettel ezekre a határidőkre, mindenki kiszámíthatja, hogy mikor kell zabot ültetni a területére a talaj időben történő telítettsége érdekében.
Hogyan lehet vetni a zabot, mint a siderat?
Ha a parcella kicsi, szokásos zöldtrágyát sorokban (ágyakban) vetni, ha nagy - ömlesztve, ezt 3-4 cm mélységű gereblyével vetik el. Az első módszer vetésekor a fogyasztás aránya 15 g / 1 m2. m telek. A folyamatos vetési módszert használva a vetőmag mennyisége 1,5-2-szeresére nő. Ez a mutató akkor is növekszik, ha őszi vetést végeznek. Ha bab- és gabonakeveréket készítenek, akkor a zab arányát 40% -ra kell csökkenteni.
Ugyanakkor a tapasztalt kertészek azt javasolják, hogy vegye figyelembe a következő árnyalatokat:
- vetésre érdemes téli zabot választani, különösen abban az esetben, ha a zöld tömeget tavasszal tervezik levágni;
- az ültetést megelőző vetőmagot 20-30 percig kell átitatni kálium-permanganát vagy bórsav gyenge oldatában, hogy megakadályozzák a palánták gombás fertőzését;
- a vetőmagokat kézzel vagy speciális eszközzel is el lehet vetni;
- kézi vetéssel a magokat szétszórják egy előre megnedvesített területre, és meghintik a talajjal.
A tapasztalt kertészek azt javasolják, hogy keverje össze a zab vetőmagot a gyökérrel, mivel ez a trükk 50% -kal csökkenti a nitrogénkoncentrációt.
Hogyan lehet gondozni a növényeket?
A zab vetése után gondoskodnia kell a megfelelő ápolásról, a következő szabályok szerint:
- Bőségesen vizet, ha száraz az idő. Tény, hogy a zab nedvességet szerető kultúra, tehát ha a vízmennyiség nem elegendő, akkor további öntözés nélkül nem lesz képes aktívan növekedni és intenzíven előállítani a zöld tömeget.
- Három naponta ellenőrizze a növény állapotát. Meg kell határozni, hogy a hajtások kikeltek-e, milyenek, hogy a levelek normálisan fejlődnek-e, vagy a meleg időjárás miatt száraz-e. Ha a szár elmarad a növekedésből, akkor el kell készítenie néhány ásványi műtrágyát ammónium-nitrát vagy szuperfoszfát formájában. Meg kell jegyezni, hogy hasonló problémákkal kell szembesülnie, ha az előző kultúra túlzott mértékben kimerítette a talajt, még a zöldtrágya esetében is.
- Használjon speciális mezőgazdasági technikát - amikor a zab eléri a 10–15 cm-t, akkor 30% -kal vágja le. Az ilyen manipulációk serkentik a növények növekedését, ami a jövőben több zöldtömeget fog biztosítani a talaj megtermékenyítéséhez. Meg kell jegyezni, hogy a kertészek kísérletileg megállapították, hogy a magasság egyharmadára vágott gabonafélék még azokban a növényekben is meghaladják a növekedésüket, amelyeket egy héttel korábban vettek be.
A zab általában nem szerény és nem elég nedvességtartalmú. Kizárólag elkülönített esetekben szabad hozzáadni a műtrágyát a talajhoz.
Mikor és hogyan lehet zabot pótolni?
Körülbelül 30–40 napnak kell eltelnie a vetés pillanatától a kaszálásig, de jobb a navigáció a megnövekedett zöld tömeg és a virágcsokor szerint. Amikor pollen jelenik meg rajta, azonnal vágnia kell a szárakat. Ezenkívül a szeletet a fejléc kezdeti szakaszában kell elvégezni, amikor a zab 20 cm-re növekszik, mivel ebben az állapotban tartalmaz legfeljebb hasznos anyagokat. A jövőben a szár durva lesz és gyengén bomlik a talajban, és szintén folyamatosan veszíti a káliumot.
A következő videó bemutatja, hogyan vágja le a zabot a trágya számára, és megmagyarázza, hogy miért kellene ezt a növényt zöldtrágyaként vetni:
Az őszi vetésnél a kaszálási idő gyakran a hideg időjárás kezdete előtti utolsó napokra esik, és tavasszal - a forró májusi napok kezdete előtt.
A zabot, mint oldalsót, síkvágóval vágjuk, a gyökereket 5-7 cm mélyen vágva, majd szerkezetüktől függően 5-15 cm mélységbe ültetve a talajba: jobb mélyíteni az agyag talajba, kisebb pedig a könnyű homokos talajba. Mindenesetre nem szükséges túlzott mértékben elmélyíteni a zabot a talajba, különben a levegő hozzáférése nélkül lebomlik és megsavanyítja a talajt, így a növényeknek nincs haszna, hanem csak kár. Tehát elegendő egy zöld lapot mélyre ásni egy lapát bajonettjében, majd megnyomni a talaj felső rétegét.
Ha a kaszálást tavasszal hajtják végre, akkor a zabot legkésőbb két héttel a fő növény ültetése előtt el kell temetni a talajban, különben nincs ideje időben megbukni. Ha a munkát novemberben hajtják végre, akkor azt nem kell a földbe vezetni. Sokkal jobb ezt röviddel az áprilisi növények előtt megtenni. A ferde szároknak köszönhetően a föld nem fagy túl mélyen, ezért tavasszal készen áll az ültetésre.
A talajjal való keverés után a zöld tömeg gyorsan bomlik elegendő mennyiségű nedvességgel, és zöld műtrágyát eredményez. Ha szükséges, a biomassza erjedési folyamatát fel lehet gyorsítani a talajba ágyazott zöldek öntözésével a hatékony mikroorganizmusok egyikével (EM) vagy ammónium-nitráttal.
Nem tudja ásni a szárakat, hagyva őket a földön, mint talajtakaró. Ebben az esetben megvédik a talajt a kiszáradástól és a gyomoktól.
Ha sok zöld tömeg van, akkor feleslegét nem kell a földbe temetni, mivel ebben az esetben savanyúvá válik.A maradékot tehát a komposztgödörbe kell dobni, ahol a zöldtrágya gyorsan más összetevőkre bomlik. Ezenkívül a zöld tömeget vízhordóban lehet elhelyezni, vagy madarak és állatok számára táplálékként felhasználhatják.
Használható zab nyáron?
A zab nem tolerálja a forró időt, ezért a nyári melegben nem ajánlott termeszteni. Néhány kertész azonban inkább a nyáron használja, mivel tökéletesen meglazítja a vályogot és az agyagot, eltávolítja a talajban a putrefaktiv baktériumokat és a felesleges nedvességet.
Nyáron a tavaszi zabot talajtakaróként használják, amely illeszkedik a folyosókba. A zöldtömeg bomlásának felgyorsítása érdekében azt biológiai műtrágya oldattal kell önteni, majd egy szalmaréteggel lefedni. Az ilyen kezelések hozzájárulnak a nedvesség megtakarításához a gyökerek közelében, és segítenek a talaj rovaroknak a növényi törmelék fokozatos feldolgozásában és humuszmá alakításában.
A zab egy gabonafélék, amelyeket fel lehet használni a talaj oldalsó oldalának felhalmozására, mivel elágazó gyökérzetének köszönhetően jól eltávolítja a gyomokat és meglazítja a nehéz agyag talajokat, megakadályozva ezek repedését és kiszáradását. Ezenkívül a zab zöld tömege kiváló műtrágya, mivel telíti a talajt nitrogénnel, káliummal és más hasznos elemekkel.